Program leírása


Sokszor halljuk, hogy az egyház szó már negatív tartalommal bír, a kifejezés hallatán az emberek elfordulnak, mielőtt bármit is mondhatnának neki.

Igen, ebben az elmagányosodott világban, amiben élünk egyik fokmérőnek gondoljuk a boldogságot, és ezt rajtunk kívül, tehát a külvilágban keressük. Idővel rájövünk, a boldogság bennünk lakozik. Igen, nehéz ma kezdeményezést, főleg pozitívat megvalósítani, ha nincs sok pénzed, vagy nincs sok barátod. Nekem szerencsém van, mivel az Optimistaklubból sok kedves barátot szereztem magamnak, akik segítenek, és a kezdeményezéseim mellé állnak.

Derű Egyház? A névválasztás már fél siker, mondják. Te hogyan tapasztalod ezt?

A név, hogy egyház sokszor azt gondolják egy épület, egy könyv, egy ember. NEM. Az egyház szó ma is használt jelentése = közösség. Ami természetesen egyénekből áll, akik egyet akarnak. És ez nem az, amit kívülről megmondanak, hanem amit a szívük mélyén jónak és követendőnek tartanak.

Mióta létezik a szervezet és kik a tagjai?

2006 óta bejegyzett szervezet vagyunk EE 33 nyilvántartási számon. 100 magyar, derűs, optimista személy gondolta úgy, lehet, s kell is az embereknek mutatni egy derűs utat. Tesszük a dolgunkat, és ha tetszik, amit csinálunk, köztünk a helyed.

Adni jó, tartja a régi mondás. De mit adjak, hiszen nincs semmi, amit adhatnék?

Azt hiszem az ember ott hal meg -és itt nem fizikai értelemre gondolok-, ha azt érzi, nem tud, vagy nem akar adni. Én azt gondolom, mindig van mit és van kinek adni. Nem arra gondolok, hogy igen adjak 10%-ot az egyháznak, mert ez kötelező. A mi egyházunkban nem. Ma minden a pénzről szól. Mi nem állunk be a sorba. Azt hirdetjük, hogy munkáddal, segítségeddel, sokkal többet adhatsz az egyénnek és ezen keresztül a közösségnek, mintha hidegen és szívtelenül bedobod a perselybe a pénzt. Ez olyan mintha azt mondanád – „Nesze, légy boldog!”. Elárulok valamit, inkább ne adj, hiszen írva vagyon, „a jókedvű adakozót megáldja az Úr”. Nem arról van, szó, hogy mosolyogjunk, hogy adhatunk, hanem arról, hogy ha nem érezzük, hogy jó az, amit csinálunk, akkor ne adjunk. Adni nem kötelező, adni lehetőség, hogy jobbak legyünk. Nálunk, nincs szemrehányás, nálunk derű és köszönet a fizetőeszköz. Megköszönjük, ha eljössz és tovább adod azt, amit mi is kaptunk. A derűt.

E-adomány? Itt elektronikusan várjátok a pénzt?

Nem. Mi elsősorban nem pénzt várunk, hanem „derűt”. A derű maga az a valami, amit otthon, a házkörül, az irodában, már nem tudok használni, és szeretnék vele másnak örömet és derűt okozni. Itt nem selejtezésről van szó. Inkább odaadom, mint kidobnám. Ez is egy hozzáállás. Nem rossz, de sokkal jobb, ha azt mondom, segíteni akarok, és megnézem mi az, amit nem használok, ami fölösleges. És ezt felajánlom. Na jó, de kinek? Hiszen annyit hallani adományokról, amit „lenyúlnak”, ami nem a rászorulókhoz hanem a használtpiacra kerül. Itt lép be a képbe a „derűs e-adomány programunk”. Ez egy olyan kezdeményezés, amelyben a felajánló eldöntheti, maga viszi el a terméket, berendezést, játékot, könyvet, ruhát, élelmiszert, bármit, annak, aki ezt oldalunkon keresztül kéri, vagy segítséget kér tőlünk és mi ledokumentálva (fotó és elismervény) leszállítjuk a logisztikai partnerünk segítségével.

Adjatok, mert adatik! Kérjetek és adatik néktek! Ebben a két mondatban összefoglalható a „derűs e-adomány” program?

Az emberek egy része szeret adakozni. Néha a hajléktalannak, néha a szomszéd gyereknek, néha a saját gyerekének. Adjatok, mert adatik néktek. A többiek azért nem adnak, mert azt hiszik, ha adnak, attól kevesebb lesz nekik. Tévednek. Sokkal több lesz nekik. Kérni nagyon nehéz, mert az ember ilyenkor azt érzi, hogy a másik vesztesnek tartja, hiszen nem tudja megoldani és szüksége van rám. Az hiszem az adományozási kultúrát fejleszteni kell, mint az emberi testet, hiszen nem tudok 1 tonnát egyszerre felemelni, de szép apránként igen. Tehát ne féljünk kérni, mivel csak így lesz változás az életünkben. Cél, hogy az adományt kérő tapasztalja, van segítség a nagy bajban, de ehhez nagy bajra van szükség. Persze a bölcs és tapasztalt ember nem várja meg a nagy bajt, hanem felkészül rá, de nem mindenki bölcs, ahogy nem mindenkinek van szüksége orvosra.

Hogyan lehet a „derű e-adományba” bekapcsolódni? Hol lehet jelentkezni?

www.deru.hu oldalt azért hoztuk létre, hogy adminisztráljuk a felajánlókat és az adomány kérőket. Az adatok bizalmasak, azt harmadik félnek semmilyen körülmény között nem adjuk át. Természetesen, ha a felek nem kívánnak találkozni egymással, akkor értelemszerűen a derűs csapat munkába lendül, és elhozza és elviszi a „pakkot”. Minden információt leegyeztetünk, tehát nem fordulhat elő, hogy emberek ezzel játszadozzanak, és hogy a bolhapiacon kössön ki a felajánlás. Ez az elsődleges szűrő. A második mikor a feleket a sikeres felajánlás és elfogadás kapcsán összekapcsoljuk az Internet segítségével, akkor a végén mindkét oldaltól kérünk egy személyes beszámolót, néhány sorban. Ezzel nem az a cél, hogy reklámozzuk az adományt felajánlóját, természetesen, ha ezt igényli, megtaláljuk a módját ennek is, hanem hogy az emberek lássák a „derűs e-adományozás” más, mint a többi.

Ha valaki felajánl, vagy adományt kér, fizet a szolgáltatásotokért?

Nem. Az, hogy működik a szervezetünk, az SZJA 1% felajánlásoknak köszönhető. Nálunk nincs tagdíj, nincs kötelező penzum, nincs kötelező 10%. Semmi. Egy van, ha tetszik a kezdeményezés, akkor bekapcsolódsz a munkákba, és magad látod azt, hogy mi működik, és min lehetne csiszolni, jobban csinálni. Cél, lássuk meg a másikat.

Mikor számoltok be a program alakulásáról. S mi módon?

A program beszámolójára, éves „gyűlésünkre” meghívunk minden tagot, hogy beszámolhassunk mit értünk el, és milyen terveink vannak a jövőre. Nem kényszerítünk senkit semmire, mi nem egy szekta vagyunk. Ha valaki nem jön el a rendezvényre, nem történik semmi, hiszen a médián keresztül így is tájékoztatjuk az olvasókat, hogy milyen eredményeket értünk el. A lényeg lássuk, lehet másképp is.

Mi az a regisztráció? Kik láthatják az adataimat? Kiknek szolgáltatnak adatot?

Adatszolgáltatási kötelezettség nem terhel bennünk, csak a hivatalos szervek felé, amely minden Magyarországon bejegyzett szervezetet kötelez. Az adatokat senki más nem látja, csak az aki dolgozik vele, és erre felhatalmazott, valamint az aki adja illetve kéri az adományt és szeretnék egymást megismerni. Minden más esetben csak mi magunk látjuk ezeket, és senki más nem.

A regisztrációnál sok személyes adatot is kértek, miért van erre szükség?

Fontos, hogy kiszűrjük azokat, akik kedvtelésből mást mutatnak, mint akik. A telefonszám, a cím azért szükséges, hogy leellenőrizhessük a kérés illetve a felajánlás valódiságát. Természetesen, ha valaki nem ad meg minden szükséges adatot a felajánláskor, vagy ezt későbbiekben módosítja, attól még segíthet, ám sokkal jobb, ha tudjuk, kitől várjuk a segítséget.

Hogyan lehet adományt kérni?

Adományt mindenki saját magának és szűk családja számára kérhet. Kérni bármilyen a listában található terméket lehet, melyet, ha valaki felajánl, akkor a feleket összekapcsoljuk. Amennyiben sikeres az összekapcsolás, már csak az időpont egyeztetés van, és már indul is a szállítás. Fontos, mindenkitől fotót kérünk, hogy tudjuk, kit keressünk, amikor segítünk. Fotó nélkül nem jelenik meg a kérés, az adomány.

Hogyan lehet adományt adni?

Bárki adhat, magán és cég, tárgyat vagy bármit, ami a listában megtalálható. Természetesen a pénz felajánlását kezdetben nem javasoljuk, de erre is lehetőség van, melyet az Elektronikus adomány fülön keresztül az (Bank) segítségével valósítunk meg.

Ezzel mindenki jól jár, hiszen az adományozó, ha nem akar belefolyni az adomány szétosztásába, akkor is célba ér, és ha maga viszi el a kiválasztott családnak, akkor a saját szemével látja, jó helyre kerül. Ez egy átlátható az adományozás, nem?

Igen, elsődlegesen az a cél, hogy az emberekben kialakítsuk, jó az adományozás, csak körültekintőnek kell lenni. Ha fűnek, fának adományozunk, biztos lesz olyan, aki ezzel visszaél. Nem állítjuk, hogy nincsenek kiskapuk. De ha mindig hátrafelé nézünk, és azon kesergünk, hogy annyian becsaptak már, akkor nekimegyünk az első fának, és nem látjuk a csatornafedőt, amibe beleeshetünk és ez már a mi hibánk. A múlton nem, a jövőn ma tudok változtatni. Annak idején sokan becsaptak, kicsalták a pénzt amit nehéz munkával megszereztem, mert többet akartam. Több pénzt, és még több pénzt. Ma már bölcsebb vagyok, és nem megkeseredtem ezek miatt, hanem tanultam belőle. Hogyan lehet kiszűrni, kinek adjunk és kinek nem. Ezt a tudást hívom, segítségül mikor elindítjuk az „derűs e-adományt”. A cél, hogy az emberek lássák, vannak pozitív kezdeményezések, csak keresni kell.